Víztisztítás

A már bezárt I. sz. bányaüzem felhagyott üregeiben a feltelő bányavíz uránt old ki a kőzetekből. E szennyezett víznek az ivóvízbázisra való kijutása a bányavíz folyamatos kiemelésével gátolható meg.
A kiemelést követően a mintegy fél millió m³ magas urántartalmú víz tisztításra kerül a Bányavíz kezelő üzemben.

A zagytározók környezetében kijutott szervetlen sókkal szennyezett talaj- és rétegvizek a kiemelést követően a Kémiai Vízkezelő Üzembe kerülnek kezelésre.

Az évi kiemelt 450 ezer m³ szennyezett víz tisztítása mésztejes eljárással történik, melynek során csökken a víz oldottanyag tartalma és hulladékként gipsz keletkezik.


   
A felhagyott gyöngyösoroszi ércbányászati tevékenység következtében kialakult bányaüregekből savas jellegű - kadmiumot, ólmot, cinket - és egyéb fémeket tartalmazó bányavíz kerül a felszínre. A bányavizet a szennyező fémek leválasztása céljából a bányavíztisztító állomáson kerül tisztításra. Az elmúlt években a víztisztítás során keletkező iszap mennyiségének csökkentése érdekében technológiaváltoztatás történt így a rendkívül magas víztartalmú iszap szárazanyagtartalma jelenősen nőtt, minek következtében a lerakási költségek jelentősen csökkentek.



A gyöngyösoroszi felhagyott ércbányák üregeiből kifolyó nehézfémtartalmú bányavíz tisztításából származó vízkezelési iszap az elmúlt évtizedek során a Bence-völgyi zagytározón került elhelyezésre. A tározó kialakítása, s így környezeti, műszaki megbízhatósága nem felelt meg sem a biztonsági, sem a környezetvédelmi jogszabályi feltételeknek így felszámolásra, a tárolt vízkezelési iszap mint veszélyes hulladék elszállításra és lerakásra kerül. A területet kármentesítés után - néhány év múlva - korlátlanul hasznosítható.

A bányászati tevékenység során létrehozott meddőhányókból kijutó szennyezőanyagok potenciális veszélyt jelenthetnek a felszín alatti vizekre. Az elszivárgás megakadályozása érdekében került sor az egyik legkritikusabb területen egy permeábilis reaktív gát - mint passzív víztisztítási technológia - építésére, amely tulajdonképpen a talajban, vagy általában a kőzetben szivárgó szennyezett vizek helyben történő tisztítására alkalmas. A tisztítást a víz áramlásának irányára merőleges gátban elhelyezett, a vízből kivonni kívánt komponenssel kémiai kölcsönhatásba lépő anyaggal végzik. Az urántól és egy sor más nehézfémtől való tisztítás többek között nagy fajlagos felületű (reszelék, finom töret) vassal érhető el azáltal, hogy a szennyezett víz átszivárog a nagy felületű reaktív vasat tartalmazó gáton és az urán a gáttestben oldhatatlan formában leválik. Az ábrákon uránnal szennyezett talajvíz tisztítására alkalmas kísérleti gát építése látható, amelyet az EU-szponzorálta PEREBAR projekt keretében létesítettünk.

Egységes vízkezelő rendszer:

Az uránércbányászat bezárását követően a szennyezett és a tiszta vizek elvezetésére és gyűjtésére egységes vízelvezető rendszer kialakítására került sor. A rendszer kialakítása oly módon történt, amely által biztosított, hogy a környezetre és a vízbázisra veszélyt jelentő összetételű víz, csak a szennyező komponensek a jogszabályokban előírt határérték alatti koncentrációban kerülhet ki a Pécsi vízbe, mint felszíni befogadóba.

A 2000-2002-ben megvalósult rekonstrukció keretében megoldódott a különböző objektumokból származó vizek megfelelő kezelés céljából történő összegyűjtése, a megfelelő kezelőművekben történő kezelése majd és a kezelést követően egy ponton a Pécsi-víz 35+721 km szelvényében felszíni befogadóba való kibocsátása.