Tájrendezés

Meddőhányók tájrendezése:

Az uránérctermelés befejezését követően került sor az alacsony uránérctartalmú kőzetek elhelyezésére létesült meddőhányók rekultivációjára. A kisebb, - ≈ 100 ezer m³-s - meddőhányók elszállítására és a központi mintegy 10 millió m³ tömegű meddőhányón kerültek elhelyezésre, majd a morfológia kialakítását követően lefedésre. Az 1 m-es földtakaró biztosítja a radioaktív sugárzás előírt paramétereinek betartását, a beszivárgás minimalizálását, a fásításhoz szükséges talaj vastagságát. A meddőhányók alól kifolyó szennyezett vizeket övárokrendszer gyűjti össze, ezt követően tisztításra kerülnek.



A gyöngyösoroszi színesfémbányászat működése együtt járt 23 meddőhányó létrehozásával. Ezen meddőhányók műszaki állapotának, anyagi összetételének ismeretében megkezdődött a tájrendezés tervezése, fő szempontnak tekintve a meddőhányók által képviselt környezeti kockázat minimalizálását. A nagyobb tömegű és anyagi összetételében is a környezetre nagyobb kockázatot jelentő meddőhányók elszállításra kerülnek a Szárazvölgyi zagytározóra, ahol biztosított a kioldódó szennyeződés nagy részének övárokban történő gyűjtése, és szükségszerinti helyszíni vagy a bányavíztisztító üzemben való kezelése.

Perkolációs területek tájrendezése:

Az alacsony urántartalmú érctöret fóliával szigetelt medencékbe építették 10-12 m magas prizmákban. A prizmák tetejére lúgos oldatokat juttatva, kioldhatóvá vált a kőzetek urántartalma. Ezen perkolációs dombok a pécsi ivóvízbázis közvetlen környezetében helyezkedtek el, így a dombok alatt elhelyezett fólia esetleges sérüléséből következő talajvíz szennyeződés miatt a meddőkőzet átszállításra került a központi meddőhányóra. Ezen meddőhányó elhelyezkedése lehetővé teszi a kőzetekből kioldódó szennyezett vizek bányaüregekbe történő elszivárgását, majd kiemelését, tisztítását.

Zagytározók tájrendezése:

Az uránércfeldolgozás időszakában az ércfeldolgozási meddőzagy elhelyezésére 160 ha-on 2 db zagytározó létesült. A tározók aljzatszigetelés nélkül épültek - a pécsi ivóvízbázisok közelében - így a kijuttatott technológiai oldatok egy része, illetve a rájuk hullott csapadék továbbszivárgott az alattuk elhelyezkedő természetes víztározó képződményekbe.



A tájrendezés kivitelezése során a megfelelő morfológia kialakítását követően a zagyterek teljes felületén több rétegű (agyag, homok, lösz) takaróréteg építésére kerül sor - a rétegrend építése folyamatos műszaki ellenőrzés mellett történik - melynek minimális vastagsága 1,5 m. A takaróréteg betölti a radonmigrációs gát szerepét (megakadályozza a radongáz kiáramlását), megakadályozza a zagyhomok kiporzását, valamint a meddőből a szennyező anyagok kioldódását. A zagyterek lefedett felületére olyan növénytakaró telepítése történik, ami megakadályozza a felületi eróziót, de nem bontja meg a takaróréteg szerkezetét.

Föld alatti bányatérségek bezárása:

A hazai uránércbányászat 42 éves működése alatt 5 bányaüzem létesült melynek bezárását a Bányatörvény a következőképpen szabályozza: "a hasznosításra nem kerülő földalatti bányatérségeket olyan állapotban szabad felhagyni, hogy az sem a környezetre, sem a felszínre veszélyt ne jelentsen". Így került sor a földalatti bányatérségekben az olajjal, savval, lúggal szennyezett talajok felszedésére és a felszíni ártalmatlanításra, az olajjal, zsírral szennyezett gépi berendezések kiszerelésére.