Monitoring

Vízjogi tervezés, engedélyeztetés:

A felszíni szennyező források eltávolítása több területen nem jelentett teljes körű rekultivációt, hiszen a talaj és rétegvíz is szennyeződhetett, ezért a bizonyos területeken talajvíz kármentesítéséről is gondoskodni kellett.

Többek között a volt II. perkoláció és az Ércdúsító Üzem területén került kialakításra olyan kármentesítő és a hozzá kapcsolódó monitoring rendszer, amely tervezését, vízjogi engedélyeztetését Társaságunk végezte.

Az uránipari és gyöngyösoroszi körzetében is olyan vízföldtani monitoring rendszer került kialakításra, amely éves fejlesztési műszaki terveit és vízjogi engedélyeztetését végezzük.

Az ellenőrzés keretében megfigyelő kutak, községi ásott kutak, felszíni vízfolyások és állóvizek rendszeres (általában negyed- ill. féléves gyakoriságú) mintázását kell végezni.

A radiológiai monitoring üzemeltetése a tájrendezés, rekultiváció minden fázisában (előtte - közben - utána) megfelelő hatékonysággal biztosította a környezet, a lakosság és a dolgozók radioaktív sugárterhelésének figyelemmel kísérését, a műszaki-sugárvédelmi követelmények teljesítésének ellenőrzését, a rekultiváció eredményességének minősítését és annak hosszú távú kontrollját.
A radiológia monitoring legkorszerűbb elemei a folyamatos mérőállomások. Ezek által folyamatosan mérhetők a lakosságot érő környezeti sugárterhelések, bizonyíthatók a beavatkozások eredményessége. Ilyen állomást üzemeltetünk a zagytározók térségében, Pellérden, illetve üzemeltettünk korábban Kővágószőlősön.



Kőzetmozgási (kőzetmechanikai, geodinamikai, geodéziai) monitoring folytatására azért van szükség, mert a kialakított mintegy 18 millió m³ üregrendszert általában tömedékelés nélkül, illetve annak jelentős része biztosítás nélkül került felhagyásra. Azokon a területeken, ahol a kisebb fejtési mélységek (max. 200-300 m) mellett a felszínen védendő objektumok találhatók, ott a hosszabb távon nem kizárható üreg-összezáródási, felszakadási folyamatok veszélyeztethetik a felszíni építmények stabilitását és rendeltetésszerű hasznosítását. A monitoring keretében a Nyugat-Mecsek és előtere területén mintegy 60 km² kiterjedésű területen 122 pontból álló un. szabatos szintezési hálózatot építettünk és üzemeltetünk.

A gyöngyösoroszi teljeskörű bányabezárási, tájrendezési beruházási program keretében is kiépítettünk egy a felszíni és felszín alatti vizek megfigyelésére szolgáló hálózatot.

Célja a rekultivációs tevékenység tervezéséhez szükséges alapadatok biztosítása volt, jelenleg a megkezdett munkálatok környezetre gyakorolt hatásának nyomon követése, ill. a jövőben fenntartva és üzemeltetve a rendszert az elvégzett munkálatok sikerességének, hosszú távú hatásainak figyelése, majd értékelése.